Kezdőlap... - kastélyszálloda, kastély, kastélyszálló, hédervár, kastélyhotel
Foglalás/Ajánlatkérés... Galéria... Elérhetőség...
 

Aktuális ajánlataink

Flash töltődik...

Megnyílt a Herend-Lakosztály!

kastélyszálloda, kastély, kastélyszálló, hédervár, kastélyhotel

Szobák...
Árak...
Rövidfilmek a kastélyról...
Magyar kastélyszállodák...

kastélyszálloda, kastély, kastélyszálló, hédervár, kastélyhotel

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

kastélyszálloda, kastély, kastélyszálló, hédervár, kastélyhotel

''a Grófnál'' Étterem...

A Múzsák Kastélya... - kastélyszálloda, kastély, kastélyszálló, hédervár, kastélyhotel

Magyar Kastélyszállodák Szövetsége

Historic Hotels Europe

Honlaptérkép

 

Rólunk írták

Vannak még csodák!

Tény, hogy Magyarország anyagi helyzete pillanatnyilag nem igazán nevezhető rózsásnak, de túlzás lépten-nyomon mindent a gazdasági válságra fogni. Aki akar és tud dolgozni, az manapság is megtalálja a módot és a lehetőséget, hogy sorsát jobbra fordítsa…

FŐÚRI MILIŐ A TÜNDÉREK SZIGETÉN

Héderváron jó néhány embernek ad munkát a féltő gonddal felújított reneszánsz várkastély. A XVI. században a Héderváry család nagy hírű mesteremberekkel kezdte építtetni a kastélyt.
Ők még nem sejthették, hogy az emberek négy évszázad múlva is élvezhetik munkájuk gyümölcsét. A kilenchektáros őspark közepén álló kastély manapság szállodaként működik. A vendégeket tizennégy, antik bútorokkal, régi perzsaszőnyegekkel berendezett szoba és négy főúri lakosztály várja. A Héderváry Kastély kapitánya, Kovács Szilárd kiemelt feladatának érzi a hagyományok, a kultúra ápolását és népszerűsítését. A vár boltíves pinceborozójába minden hónap utolsó péntekjén táncházba várja az érdeklődőket, februárban pedig mindig megrendezik a hagyományos Reneszánsz Fesztivált.

Szendi Horváth Éva
Diplomata
XII. Évfolyam 2011. 2. szám


Héderváry Kastély **** (szállodateszt)

Nem valószínű, hogy akad olyan ember, aki élete során egyszer-kétszer ne tűnődött volna el kíváncsisággal vegyes irigységgel, hogy vajon milyen lehetett az élet egy angolparkkal körülvett, porcelánkályhás, társalgós, hintós magyar kastélyban. Nos, a közelmúltban mindezt volt szerencsénk kipróbálni. Önöknek sem elérhetetlen.


Történelmi szimbiózis

„Szerencsére Hédervár élő falu, vannak itt fiatalok, gyerekek, az emberek is inkább ideköltöznek, mintsem el” - mondja érezhető büszkeséggel hangjában a kocsis, miközben a hintón kikanyarodunk a kastély parkjából a település főútjára. A szakadó hóesés és a kemény mínuszok sem vették el kedvünket attól, hogy engedjünk a csábításnak és a szálloda szervezésében megismerkedjünk a környékkel ezen a romantikus módon is. Nagyon nem bántuk meg, mert az egyórás „falukerülés” során lehetett csak igazán látni, hogy mennyire történelmi szimbiózisban – „erre szokott kihajtani a gróf is” - él a falu és a ma szállodaként üzemelő, legendás Héderváry Kastély.

A település elhelyezkedése

Hédervár elhelyezkedése optimális. A település a Szigetközben található, az M1-es autópályáról is gyorsan megközelíthető. Ha valaki városlátogatással szeretné fűszerezni az itt tartózkodását, akkor Győr és Mosonmagyaróvár csak egy karnyújtásnyira van. De három fővárost – Bécs, Pozsony és Budapest - is nagyon könnyen el tudunk innen elérni. A regenerálódni, feltöltődni vágyóknak pedig itt van a Szigetköz, a maga zabolátlan vizeivel, természetességével, buja növényzetével.

Az eltűnt idő nyomában

Utazásaik során, egy-egy kastély meglátogatásakor sokakban feléled a kíváncsiság, hogyan is élhettek elődeink a régi időkben. Valljuk be őszintén, majdnem mindenki eljátszott már a gondolattal, milyen is lenne egy ilyen kastélyban élni. Valószínűleg sokan szívesen kipróbálnák, megtapasztalnák az érzést, amit egy ilyen kastély adhat. Nos, nekünk ez most megadatott: egy hosszú hétvégét töltöttünk a Héderváry Kastélyban.

Ahol két szfinx őrzi az álmunkat

Ha a bejáratot őrző két szfinx mesélni tudna, akkor valószínűleg hosszú és fordulatos történetet hallanánk elmúlt korokról és érdekes emberekről. Ugyanis a kastély története régről ered, de a ma látható barokk formáját a 18. század második felében nyerte el. Ezt az állapotot sikerült rendkívül jól konzerválni, és úgy berendezni, hogy az impozáns terek mindenhol letisztult eleganciát, nyugalmat sugároznak.

A kastély tobzódik a pasztell- és melegszínekben, melyeket a beszűrődő reggeli fények még tovább lágyítanak.

Minden helyiségben következetesen jelen vannak a sárga, barna és bézs tónusok. A perzsaszőnyegeken és a selyemtapétákon megjelennek a bordó és a kék árnyalatai. Mindenhol antik bútorok, intarziás parketta, kvalitásos festmények, tükrök, nemes, herendi porcelánok fogadnak bennünket. A kastély adottságait remekül kihasználták a közös terekben, apró beugrókban is. Az épületben több helyen alakítottak ki kisebb szalonokat, vagy egyszerűen csak két fülesfotel csábít beszélgetésre, olvasgatásra, teázásra. A berendezés következetesen korhű és rendkívül mértéktartó, ízléses.

Ott tartózkodásunk alatt végig egy olyan hangulatot éreztem lebegni körülöttünk, mintha csak egy Márai-regény színfalai között lennénk.

Lakosztályok és szobák

A kastély intimitását többek között az adja, hogy mindösszesen 14 szoba és 4 lakosztály várja a vendégeket. Érdekesség, hogy minden szobának, lakosztálynak külön neve van. A szálloda büszkesége az új "Herend-lakosztály", mely porcelánkülönlegességeivel egyedülálló az országban.

Mi a második emeleten, a Viczay-Héderváry-szobában laktunk. Bátran ajánljuk mindenkinek. Ennek a szobának is nagyon jók az adottságai: ablakai az angolparkra néznek, a sarokban egy gyönyörű, hófehér Zsolnay-cserépkályha áll.

A helyiségek méretei amúgy a mai kor embere számára lenyűgözők, mind az alapterület, mind a belmagasság tekintetében. Aki a kényelem miatt aggódik, azt is meg kell, hogy nyugtassuk: a vastag falak között minden, a modern kor elvárásainak megfelelő kényelmi és technikai berendezés megtalálható, a fürdőszoba abszolút mai, a szobákban természetesen alapfelszereltség a felső kategóriás szórakoztató elektronika is.

Két igazi különlegesség: a kápolna és az angolpark

Az épületnek szerves része a szintén eredeti állapotú és hangulatú kastélykápolna, amely a nap bármely szakában szabadon látogatható, és amely csak megerősít abban a hitben, hogy nehezen találnánk ideálisabb helyszínt egy romantikus esküvőhöz.

Az igazi kedvenc azonban kastélyt körülvevő angolpark. Nem hiába fáradozott az angol kertépítő, Petri Bernard, évszázadokkal ezelőtt. Ö álmodta meg a parkot, melyet egy kis patak is átszel.

A kertben az egzotikus fák, mint például a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa mellett számos hazai fajt is megtalálunk. A több száz éves fák meghatározzák az egész kastély körüli park hangulatát. A csoportokba ültetett platánok még télen is lenyűgözők. Ráadásul az átriumos kastélyépület belső udvarában is egy ilyen öreg platán áll, ágai a kastély tetejére hajlanak.

Gasztronómia

A kastély étterme "A Grófnál" nevet viseli és vitathatatlanul egy másik nagy erőssége a négycsillagos szállodának. Az étteremben nemcsak magyar, hanem a nemzetközi konyhából válogatott fogásainkat is választhatunk.

Abból viszont a konyhafőnök és a csapata nem enged, hogy mindig kizárólag kiváló minőségű magyar alapanyagokból készíti el az ételeket. A kínálatban egyébként megtaláljuk a tájegységre jellemző ételkülönlegességeket, valamint gazdag a választék hal- és vadételekből is.

A gyönyörűen megterített asztalok – alaptartozék az ezüst gyertyatartó - mellett igazi kulináris élményekben részesülhetünk.

Kinek ajánljuk?

A kastélyszálloda ideális választás lehet akkor, ha el szeretnénk bújni a világ elől a párunkkal, vagy ha barátainkat, üzlettársainkat szeretnénk megvendégelni, egy kicsit rendhagyó módon elkápráztatni.

Kiváló helyszíne lehet rendezvényeknek, konferenciáknak és természetesen esküvőknek is, hiszen számos különterem, nagy terasz, borospince áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúrával.

A kastélyban dolgozók profizmusa, hozzáértése már a megérkezéskor kiderült. Mindvégig nagyon segítőkészek, kedvesek voltak, minden kérésünket teljesítették. Nagyon jól éreztük magunkat, biztatnánk mindenkit, hogy próbálják ki, mivel egy ilyen kastélyszállodában garantáltan mást kapunk, mint egy hagyományos négycsillagos hotelben.

Forrás: www.alon.hu

Az ország első főúri kastélyában található Herend-lakosztályt szombaton avatták a Héderváry-kastélyban Héderváron.

Herend LakosztályA XVI. századtól épült kastély Moson-tornyában antik bútorokkal berendezett lakosztályt díszítettek a hajdanán is a főúri kastélyok szobáiban fellelhető herendi vázákkal, falitálakkal, képekkel. A Herend-lakosztály autentikus környezete tovább emeli a jelenleg négycsillagos, patinás szállodaként működő kastély színvonalát.

A kastély olyan programoknak ad otthont, amelyek a magyar kulturális hagyományok megőrzését, az értékek továbbörökítését szolgálják - mondta az avatáshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón Bartha Sándor, a kastélyszálloda igazgatója.

A lakosztály avatását összekapcsolták a Herend a kastélyban elnevezésű kiállítás megnyitójával. Visszatérnek a herendiporcelán-alkotások abba a környezetbe, amelybe megszületésükkor szánták azokat - hangoztatta a sajtótájékoztatón Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója. Ismertetése szerint a kiállítássorozat nyolcadik állomása Hédervár, ahol a herendi munkákon feltűnő barnás-vöröses Héderváry-szín újra méltó helyén, az egykori megrendelő otthonában jelenhet meg.

Herend LakosztálySimon Attila vezérigazgató a sajtótájékoztatón szólt arról, hogy a manufaktúra feladatának tekinti a hazai és az európai kulturális értékek ápolását. A vállalkozás az ez évi nehéz gazdasági környezetben talpon tudott maradni, sikeres évet zár, nyereséget termel, és ezer munkatársnak ad megélhetést. A kiállítások hasznát abban mérik, hogy a bemutatókat érdeklődők százai nézik meg, hosszú távon pedig gazdaságilag is megtérülő befektetésnek tekintik.

A 12 kiállításból álló sorozat utolsó állomása a fertődi Esterházy-kastély lesz jövő májusban. Gondolkodnak azon, hogy a herendi munkákat a történelmi Magyarország területén is felvonultassák. Számítanak külföldi bemutatkozási lehetőségekre is, kaptak megkeresést egyebek között Olaszországból az ez évi nagysikerű moszkvai bemutatót követően.

Jövőre pedig Herend-szalont nyitnak Budapest egyik belvárosi cukrászdájában - mondta a társaság vezérigazgatója.

MTI
2009. december 12.

 

Herend LakosztályHéderváron egymásra talált kastély és porcelán

A világhírű Herendi Porcelánmanufaktúra „Herend a Kastélyban” című vándorkiállítása a Héderváry Kastélyba érkezett, ahol felavatták a kastélyszálló „Herend Lakosztályát" is.

A vándorkiállítás célja az volt, hogy a régi klasszikus herendi minták visszakerüljenek egykori megrendelőik színhelyére, és hazánk legszebb, legimpozánsabb főúri kastélyaiban, kúriáiban, eredeti pompájukban ragyogjanak. A 2009-es Kulturális Turizmus évhez kapcsolódva összesen 12 helyszínen mutatták és mutatják be a világhírű porcelánmanufaktúra legszebb termékeit. „Úgy gondolom, nagyszerű tizenkét helyszínt sikerült találnunk” – jelentette ki Krámlik Attila, az 1826-ban alapított Herendi Porcelánmanufaktúra marketingmenedzsere, a vándorkiállítás ötletgazdája.

A Szigetközben található 400 éves múltra visszatekintő Héderváry Kastély, amely a terület legjelentősebb és legszebb építészeti látványossága, a vándorkiállítás 7. állomása. Különleges helyszín, ugyanis a kiállítással egy időben sor került az országban egyedülálló „Herend Lakosztály” átadására is.
Miért pont a Héderváry Kastély? – lehet jogos a kérdés. A Herendi Porcelánmanufaktúra palettáján megtalálható „Héderváry szín” miatt, amelyet Khuen-Héderváry Károly megrendelésére alkottak meg. A gróf a dualizmus korának jelentős politikusa, két alkalommal Magyarország miniszterelnöke is volt. Az általa megrendelt jellegzetes vöröses-barnás díszítőszín ma is népszerű, a kiállított porceláneszközök közül több tárgyat is ezzel ékesítettek.

Herend LakosztályA Herendi Porcelánmanufaktúra céljai között szerepel, hogy a patinával rendelkező díszes használati tárgyakat minél közelebb vigye az emberekhez, s hogy e tárgyak használata ne csak a jeles ünnepnapokra koncentrálódjon. „Ne féljünk használni ezeket a tárgyakat, végtére is azért készültek, hogy használjuk őket. Tapasztaljuk meg egy közös családi vacsora élményét, amelynek fényét egy szép étkészlet nagyon meg tudja növelni. Úgy gondoljuk, a Herendi Porcelánmanufaktúra filozófiája megfelelő alternatívát kínál korunk egyre jobban elburjánzó műanyag- illetve gyorsétkezési kultúrájával szemben” – nyilatkozta Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Kft. vezérigazgatója.

E gondolat jegyében született meg az ötlet, hogy a Héderváry Kastély egyik lakosztályát egyedülálló szobává alakítják át, amelynek eleganciáját a szobában elhelyezett herendi porcelán tárgyak növelik.
Az ízléses, visszafogott eleganciával berendezett lakosztály antik bútorai között található több közismert herendi figura, valamint olyan használati tárgyak, amelyek hajdanán a főúri kastélyok szobáiban általánosan fellelhetők voltak. Így például vázák, tálak és képek, továbbá egy gyönyörű süteményes készlet, amely Viktória mintával, Héderváry színben készült, illetve különféle dísztárgyak. A nagy alapterületű, több helyiségből és antik bútorokkal berendezett, kis erkélyével a kastély csodálatos angolparkjára néző lakosztály tökéletesen autentikus környezetet alkot a porcelántárgyakkal, és igazi kuriózum a művészetek és a régi korok kedvelői számára.

National Geographic
2009. december

Sztárházassságok köttetnek Héderváron

Fülöp Márton, a magyar labdarúgó-válogatott Angliában légióskodó kapusa nemrégiben Héderváron fogadott örök hűséget kedvesének. A TV 2 műsorvezetője, Czippán Anett és a szintén televíziós Rendes Zoltán is júliusban az itteni kastélyban tartja esküvőjét.

A hédervári kastélyszálloda rendkívül felkapott esküvői helyszín lett a magyar hírességek számára. Június második felében itt nősült meg Fülöp Márton, a magyar futballválogatott kapusa. A világ legerősebb bajnokságában, az angol Premier League-ben légióskodó huszonhat éves hálóőr szűk családi körben tartotta délelőtt a ceremóniát a kastély kápolnájában, majd estére megérkezett a mintegy 160 főnyi vendégsereg (köztük több válogatott focista), s hajnalig mulatott a szigetközi településen.

Márton felesége, Edit az egyik párizsi egyetemen tanul: úgy tudjuk, a lakodalom után nászútra Dubajba indultak. A kastélyszálloda kedveltségét jelzi, hogy júliusban egy televíziós pár is itt mondja ki az igent. A TV 2 műsorvezetője, Czippán Anett és kedvese, a csatorna kreatív vezetője, Rendes Zoltán több mint fél éve egy pár. A megismerkedésüket gyors eljegyzés követte, néhány hét múlva pedig már férj és feleségként mennek haza Hédervárról. Rendes március végén vált el hivatalosan a feleségétől, aki egyébként Oszvald Marika lánya. Állítólag úgy tervezik, hogy most csak a közeli családtagokat hívják meg a közelgő esküvőre, ám később a kollégáik körében is megünneplik majd közös életük kezdetét.

Amint arról korábban beszámoltunk (2005. augusztus 11.), Árpa Attila producer is a Szigetközben tartotta esküvőjét: majd négy évvel ezelőtt Dunaszigeten rendezték a polgári, a halászi templomban az egyházi ceremóniát. A vendégsereg (Sváby Andrástól Benedek Tiboron át Bochkor Gáborig rengeteg híresség jött el a szigetközi faluba) a dunakiliti kastélyszállóban aludta ki a hajnalig tartó buli fáradalmait.

A tizenhatodik századi hédervári kastély sokáig iskolaként, alkotóházként és szállodaként működött, majd 2004 márciusban nyitotta meg újra kapuit. Akkor több százmillió forintból sikerült felújítani a műemléket: a négycsillagos szálloda belső berendezései a romantikus kastélyokra jellemző stílusban éledtek újjá, tizennégy szobát, négy lakosztályt és három éttermet alakítottak ki benne.

Cséfalvay Attila
Kisalföld
2009. július 02.



Aktív nyaralás Héderváron

Hédervár KastélyszállodaCsodálatos természeti környezet, jó minőségű kerékpárutak, termálfürdők, hangulatos városok és békés nyugalmat árasztó falvak - mindezt megtalálod, ha ellátogatsz a Szigetközbe.

Szeretem felfedezni a különféle tájakat, az ország természeti szépségeit. A Nagy- és a Mosoni-Duna ölelésében fekvő Szigetköz azonban mindeddig számomra ismeretlen vidék volt. Pedig ez a táj a fővárosból könnyen és gyorsan megközelíthető, szinte végig autópályán lehet haladni.

Utazásom első állomása a Szigetköz gyöngyszemének is nevezett Hédervár volt. A bájos település legfőbb nevezetessége a háromszintes, három saroktoronnyal rendelkező, több stílust ötvöző Hédervár Kastélyszálloda, amelyet egy kilenchektáros, növényritkaságokkal beültetett park vesz körül. A kastély a 20. század közepéig a Héderváry család tulajdonában volt, később iskolaként, majd alkotóházként működött. Nemrégiben teljesen felújították, ma minden igényt kielégítő négycsillagos szálloda található benne. Az érdeklődők idegenvezetővel tekinthetik meg a korhű hangulatban helyreállított lakosztályokat és szalonokat.

Hédervár KastélyszállodaSzintén Héderváron található a XIII. századi alapokra épített Boldogasszony-temetőkápolna, amelynek a parkjában áll az ország legöregebb fája, a közel 800 éves mocsári tölgy. Ezt akár egy romantikus lovaskocsikázás közben is megtekinthetjük, hiszen a kastélyban erre is van lehetőség.


Kalandok két keréken

Héderváron a kastélyban érdemes biciklit bérelni, hiszen a környék összes települését jó minőségű kerékpárút köti össze. Mivel a szintkülönbség minimális, egy nap alatt könnyedén teljesíthető egy 50-60 km-es túra. Persze aki kevesebbet akar tekerni, megteheti: a Szigetköz falvai közel vannak egymáshoz, és mindegyik kínál valamilyen látnivalót. A Hédervártól mindössze 4 km-re lévő Lipóton például hat medencével rendelkező élmény- és termálfürdőben nyújtóztathatja ki a tagjait a tekeréstől elfáradt biciklista. A fürdőben a gyógyvizet egy 2000 méter mélyről feltörő forrás adja.

Lipótról továbbkerekezve hamarosan elérjük Mosonmagyaróvárt. A városka belső területe és sétálóutcája megérdemli a figyelmet, ráadásul itt is található egy termálfürdő, a vár melletti pincében pedig kiállítást nézhetnek meg a látogatók.

Mosonmagyaróvárról visszafelé a kerékpárút Halászin keresztül vezet. A községet a Szigetköz kapujának is nevezik, hiszen itt lehet átjutni a Halászi-hídon az ezer sziget világába. Ez a vízitúrázók bázisa: a Duna-parti kempingből naponta kelnek útra a kajakosok és a kenusok, hogy bejárják a Mosoni-Duna zegzugos kanyarulatait. Sajnos a kenuzást nem tudtam kipróbálni, a sétahajózást azonban igen: a halászi csárda mellől félóránként induló hajóval bárki betekintést nyerhet a vízi világba.

A Mosoni-Dunára szerencsére vigyáznak az itt élők: a vize olyan tiszta, hogy nyugodtan lehet benne fürdeni. A kemping melletti szabadstrandon hetente ellenőrzik a vízminőséget, a folyó felsőbb szakaszán pedig a horgászok gazdag zsákmánya bizonyítja, hogy a víz alatt is minden rendben.


Kulturális értékek

Sajnos nekem a hosszú hétvégébe nem fért bele ennél több. Ha hosszabb időre érkezel a Szigetközbe, érdemes megnézned Győr belvárosát, amely elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A szlovák főváros, Pozsony sincs messze: Hédervárról negyven percnyi autózással elérhető. A régi belvárosban hosszú sétákat lehet tenni, itt hangulatos kávézók és éttermek sora várja a turistákat.


Ahol megállt az idő

A Hédervár Kastélyszálloda vendégeként egy kicsit belekóstolhattam, milyen lehetett a főurak élete a középkorban. Mivel a négycsillagos szálloda összes lakosztályát korhű hangulatban állították helyre, az ódon falak között sétálva igazi időutazónak éreztem magam. Mivel a szobámból csodás kilátás nyílt a kastélyt körülvevő parkra, minden reggel madárcsicsergésre ébredtem. A kényeztetés fontos része volt a különleges, freskókkal díszített maszszázsteremben átélt lazító kezelés. A kastély éttermében elköltött gyertyafényes vacsorákra is sokáig emlékezni fogok: fantasztikus ízek, tökéletes kiszolgálás - akárcsak a grófok idejében.

További infó a szállodáról:
96/213-433, www.hedervar.hu

Kocsis Tímea
Hölgyvilág

fel

A HÉDERVÁRI
Khuen-Héderváry-kastély

Hédervár község a Szigetközben a Gyõrt Mosonmagyaróvárral összekötõ út felezõpontjánál található. A falu névadója Héder ispán 1146-ban Moson vármegye ispánja, és királyi udvarbíró. A krónikák lapjain így jelenik meg a Héder nemzetség

A család világi és egyházi méltóságok sorát adta az országnak. Elõször 1210-ben említi oklevél, ám bizonyos, hogy már évszázadokkal korábban lakott falu volt. Talán az egyetlen szigetközi település, amely Árpád-kori helyén máig megmaradt.

A Héderváry család nemzetségi központja már a XIII. században virágzásnak indult. A hajdani várat is folyamatosan bõvítették, és a következõ század elsõ felében már a nemzetség temetkezõhelyét, a Boldogasszony-kápolnát is itt találhatjuk. 1443-ban már mezõváros, késõbb a török megjelenése visszavetette a fejlõdést. A mezõváros helyzetét tovább nehezítették a Héderváryak anyagi problémái, valamint a trónviszályok késõbbi vesztesének, Szapolyainak a támogatása. Sorozatos rossz döntések miatt Hédervárt elvesztették – ideiglenesen a szerb Bakics család kapta meg –, ám néhány évtized múlva a Héderváryak visszaszerezték és helyreállították. A birtok újbóli betelepítése csak 1600 után sikerült a Héderváry, Révay és Czobor család összefogásával. A Héderváry család férfiágának kihalásával, Héderváry Katalin fiúsításával a Viczay família kezébe került a birtok. A XVIII. század az újjáépítést hozta el a mezõváros történetében. A várat kastéllyá építették, szép parkot alakítottak ki körülötte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Kossuth Lajos kérte Viczay-Héderváry Károlyt, hogy nevezetes fegyvergyûjteményét bocsássa a forradalom rendelkezésére.

A család örökösének, Khuen-Héderváry Károlynak az utasítására kezdõdtek meg 1906-ban – Möller Tamás tervei alapján – az átalakítások. Ekkor készült el a kastély reprezentatív nagyterme, a Vadászterem és szalonok egész sora. A kastély jó minõségû asztalosmunkái: ajtók, ablakok, parketták, mind e kor asztalosait dicsérik. A kastély a háborút szinte sértetlenül vészelte át, ám berendezése a háborút követõ években megsemmisült.

Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, ekkor egyébként maguk már nem gazdálkodtak. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környezõ falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól alkotóházként mûködött.

A kastély története

A XII. század közepén építtetett vár valószínûleg fából készült, és a mai kastély parkjának végében emelkedõ Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. IV. Béla kezdeményezésére sorra épültek várak és lakótornyok az országban. A várkastély a XVI. században elveszett és elpusztult, majd a család visszaszerezvén, reneszánsz stílusban újraépíttette.

Az épület közel négyzet alapú. Az udvar északi falához emeletes, nyitott folyosós palotát építettek. A folyosó emeleti mellvédjét díszítették azok a törpepilaszterek, amelyeket ma az emeleti ablakok alatt láthatunk. A palotával átellenes oldalon, a felvonóhidas kapu mellé háromszintes torony került. A magas védõfalakon belül többszintes folyosó futott végig a lõrések megközelítéséhez. Rövid használat után továbbépítették a várkastélyt, a háromszintes keleti traktus fölépültével L alakúvá bõvült a palota. Az új szárny elé került az emeletre vezetõ lépcsõ, amely a nyitott loggiára érkezett. A várkastélyt határoló falakra, a toronyra félköríves, pártázatos attikafal került. A falakat vörös, kváderutánzatú festéssel díszítették. Nem lehetetlen, hogy a déli homlokzaton látható, Héderváry János nevét és 1578-as évszámot mutató címeres kõlap ezen építkezés befejezését jelzi.

Héderváry István 1643-ban a várat „az kis kapu felett való épületekkel megújította”. A déli oldalon a kapu felett újrafalazták az emeleti falakat, és egyúttal a tornyot két szinttel magasították. A korábban kiépített külsõ védõrendszer, az árok és a palánk ezúttal változatlan maradt.

A vár egyetlen ránk maradt leltára 1658-ban keletkezett, amikor a család férfi ágának kihaltával Viczay kézre került az uradalom. „Ezen várt külsõ árok Gyõr vármegyéhez hasítja Pozsony vármegyétõl. Ezen vár tóálló árokkal, palánk kerölettel és azon belül környös körül erõs vastag kõfalakkal meg van erõsítve, benn való várban három rendben becsületes palotákkal, úri házakkal, különbféle pincékkel rendesen felépíttetve, kedves kútvízzel találtatik...”

A Rákóczi-szabadságharc idején hellyel-közzel mai formáját elnyerõ kastélyszálló a Szigetköz egyik ékköve. A kastély négy sarkát csak három torony díszíti. Egyes vélemények szerint azért, mert a kastély a világégések elõtt pont három vármegye határán állt.

A történet onnan eredhet, hogy a Héderváry családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésû birtokai voltak. A hédervári kastély nem bizonyított anekdotáinak egyike, miszerint a kastély mögötti parkban titkos alagútrendszer létezett. A szóbeszédet azonban egyelõre semmilyen hivatalos dokumentum nem támasztja alá, a régészeti kutatásokra pedig jelenleg nem áll rendelkezésre elegendõ anyagi forrás. Az 1755-ös átépítés során elõször feltöltötték a várárkot, és nyugat felé bõvítették a várat. Az udvarát folyosónyi szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögû tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide kerül a barokk díszlépcsõ, elõterébe és a mellette lévõ földszinti szobába – sala terrena – lugasos-indás kifestés készült.

A sávos, lizénás homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták, egységes barokk képet alakítottak ki. Ugyanekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna.
A kastély szfinxektõl vigyázott kapuja 1803 táján épült. A XIX. század elején készültek a parkban látható kõvázák és a kis szigeten lévõ kentaurszobor.

A XIX. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították korábbi barokk külsejét. A kastélyt körülvevõ angolpark az angol Petri Bernard irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint például a kínai páfrányfenyõ és az amerikai tulipánfa.

2002-tõl 2004-ig a kastély felújításra került, amely során szobák, lakosztályok, fürdõszobák és szalonok lettek korhû hangulatban helyreállítva, mindez a legmagasabb komfort biztosítása mellett. 2004 tavaszán megnyitotta kapuit a négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda. A szálloda ideális helyszínt biztosít esküvõk és konferenciák megrendezésére, de mesés szobái és már messze földön ismert ínyenc étterme miatt a turisták is kedvelik.

Porkoláb Gábor
Terasz
2008. március

fel

Közel 25 év után a Szigetközben az István, a király

Hédervár - Várhatóan többezres közönség előtt tekinthető majd meg szeptember elsején este nyolc órakor a magyar rockoperák legnépszerűbbje, a Szörényi–Bródy szerzőpáros István, a királya. A darabot közel huszonöt éves pályafutása óta most hozzák el először a Szigetközbe: a nagy sikerű előadásnak a Hédervár Kastélyszálloda gyönyörű angolparkja ad otthont.

Az előadás különlegessége, hogy az eredeti főszereplők is fellépnek benne: sokunknak Varga Miklós és Vikidál Gyula nélkül elképzelhetetlen István, illetve Koppány figurája.

A Szörényi–Bródy szerzőpáros alkotását aligha kell bemutatnunk. Magyarország első nemzeti rockoperája történelmünk jelentős eseményének állít emléket: Géza fejedelem halála után megindul a trónviszály Vajk, az elsőszülött fiú és Koppány, a család legidősebb tagja között. A darab sikerét jelzi, hogy az amatőr színtársulatoktól a profi színházakig, határon innen és túl sokan felvették repertoárjukba. A nyíregyházi Mandala Dalszínház több mint tíz éve játssza az első magyar történelmi rockoperát, a kétszázadik előadáshoz közelítenek. A hédervári közönség a meghívott előadóművészek mellett a nyíregyházi társulat tolmácsolásában láthatja majd a nagy sikerű előadást. Hédervár mellett augusztus folyamán több helyszínre is elviszik még a darabot: Pécsvárad, Rádpuszta után, ma a siófoki szabadtéri színpadon tekintheti meg a művészetkedvelő közönség, hétfőn Debrecenben vendégszerepelnek.

– Régóta megfogalmazódott már az ötlet, hogy Hédervárra hozzuk a produkciót – tájékoztatott Bartha Sándor, a Hédervár Kastélyszálloda tulajdonosa. A helyiek három éve dédelgetik a gondolatot, hogy közel huszonöt év után a Szigetközbe csalogassák a rockoperát.

A környezet adott: a kastély főúri patinája méltó helyszínné avatja. Parkjában állítják fel a színpadot, ezer ülőhelyet alakítanak ki, és az előadásra állójegyet is lehet majd váltani. A több mint hatmillió forintos költségvetésű produkció mögött komoly szervezőmunka áll: gondoskodnak büfékről, az orvosi ellátásról, a többezres tömeg befogadására pedig külön parkolókat is kialakítanak.

– Többezres közönségre számítunk, már nagyon sokan érdeklődtek az előadásról – tudtuk meg továbbá a kastély tulajdonosától. A szervezők a Hédervár Kastélyszállodába szeptember elsején este nyolc órára várják a két felvonásos rockoperára az érdeklődőket, de ajánlatos jóval az előadás kezdete előtt a helyszínre érkezni. A parkolás elősegítése céljából kérnek mindenkit, lehetőleg többen utazzanak egy autóban.

Mészely Réka
Kisalföld
2007.08.09.

fel

István és Koppány a kastélyparkban

Hédervár - Szeptember elsején a hédervári kastélyparkban Vikidál Gyula és Varga Miklós főszereplésével mutatják be az István, a király rockoperát. Több ezer embert várnak a hárommilliós költségvetésű produkcióra.

A Szigetközben először, „eredeti" főszereplőkkel mutatják be az István, a király című rockoperát. Szeptember elsején este nyolc órakor Héderváron, a kastély parkjában lép fel a nyíregyházi Mandala Dalszínház Vikidál Gyula és Varga Miklós főszereplésével.

Juhász József hédervári polgármester elmondta: a szerződést aláírták, már most hatalmas az érdeklődés a produkcióra, több ezer embert várnak a rendezvényre.

– Az önkormányzat és a kastély közös szervezésében tudtuk idecsábítani az előadást – kezdte. – Régóta dédelgetett álmunk, évek óta fontolgatjuk az István, a király itteni megrendezését. Cseszneki mintára a nyíregyházi Mandala Dalszínház magával hozza a darab két „eredeti" főszereplőjét: az Istvánt alakító Varga Miklóst és a Koppány szerepébe bújó Vikidál Gyulát.

– A kastély parkjában felállított színpad előtt ezer ülőhelyet alakítunk ki, emellett több ezer embernek jut még hely a rendezvényen. Egy közeli területen nagyobb parkolóhelyet is kialakítunk. A történelmi létesítmény – korábban a Múzsák kastélya elnevezésű komolyzenei koncertek után – most rockoperával használhatja ki a benne rejlő lehetőségeket. Szeretném, ha hagyományteremtő lenne ez a szeptemberi rendezvény. A kiadásainkról annyit: nagyjából hárommilliós költségvetéssel számolunk, melyben már a jogdíjak is szerepelnek. A jegyeket már most áruljuk elővételben a kastélyban, valamint a helyi önkormányzatnál, de a környékbeli hivatalokat is bevonnánk az értékesítésbe – mondta Juhász József.

Cséfalvay Attila
Kisalföld
2007.07.30.

fel

 HÉDERVÁR
„Magyarország legkastélyabb kastélyszállodája”

Természetszerűen nem létezik ilyen cím, kitüntető elismerés: Magyarország legkastélyabb kastélyszállodája. A hédervári ősök által századokkal ezelőtt alapított, aztán sokszor bővített, újjáépített kastélyt, megőrizve azt a holnapok számára is, egyik fellelkesült vendége méltatta, minősítette így. Héderváron, a varázslatos Szigetközben, az annak gyöngyszemeként emlegetett kastély ugyanis jó két éve szállodaként működik s fogad vendégeket. Esküvők színhelye, konferenciákat tartanak a százados falak között. A ma embere, visszaforgatva képletesen az idő kerekét, a gróf vendége lehet. A kastélyszálloda mára híressé vált étterme ugyanis ezt a nevet viseli: „A grófnál.”

A hédervári kastély megmentője, aki a történelmi épületet visszavarázsolta hajdani pompájába, mai gazdája, Bartha Sándor (49). Mérnök, közgazdász, aki tizenhat éve Svájcban BaSys néven világmárkás hang- és vizuáltechnikai termékek forgalmazására céget hozott létre. Ma ugyanennek a cégnek van leányvállalata Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is. Nem nélkülözi a regényes fordulatokat, hogy miként lett magyar–svájci, svájci–magyar a kastélyszálloda tulajdonosa.

Bartha Sándor édesapja a Ludovika utolsó évfolyamos hallgatója volt a második világháború idején, kikerült a frontra, három év orosz fogságot sózott rá a sors, amit hazatérve megtoldottak két évvel, ugyanis börtönbe zárták. Favágó, segédmunkás volt, aztán technikusi végzettséget szerzett. 1972-t írtak, amikor a család Svájcban rekedt. Bartha Sándor nővére egy svájci magyarhoz akarta kötni az életét, a magyar hatóság azonban nem járult hozzá, hogy Svájcban éljen. Ez a hegyi országban tartandó esküvő idején derült ki. Ezért döntött aztán úgy a család, hogy együtt maradnak Svájcban. Az akkor tizenöt éves Bartha Sándor ott végezte el a középiskolát, majd Zürichbe járt egyetemre. Diplomásként egy neves francia cégnél dolgozott, mígnem 1990-ben önállósította magát, céget alapított.

Még ez utóbbit megelőzve, 1982-ben jött Bartha Sándor először haza, akkor látta először a hédervári kastélyt. Olyannak ítélte, amilyennek emlegették, csodás, mesés. Később is volt módja közelebb kerülni a kastélyhoz, felesége rokonsága hédervári. Ott maradt a férfi tudatában, amikor később, jóval később már volt módja, hogy válasszon, most úgy emlékszik vissza erre az időre, más kastélyt el sem tudott volna képzelni. Hogy miért pont a hédervári kastélyba szeretett bele? Mert emberléptékű, s mert meghitt. A héderváriak örökségét sok mindennek használták a grófi tulajdonosok után, volt például iskola. A nyolcvanas évek végén már a Művészeti Alap tulajdonában volt, de mert az alapnak nem volt elég pénze, kiadta bérbe. A bérlők mindent ígértek, aztán semmit sem teljesítettek. Az már a kilencvenes évek végén volt, amikor újra és újra kiírták a kastély hasznosítására a pályázatot, s amikor Bartha Sándor három év alatt maga is négyszer pályázott.

Három elutasítás után a negyedik alkalommal sikerrel járt. Nyilvánvaló volt, hogy a kastélyt fel kell újítani. A korábbi gazdái a kastélyt fizikailag „lerombolták”, erkölcsileg lezüllesztették. Miközben a nagy munka tervezésekor látni kellett a végső célt, miszerint színvonalas szállodaként fogják majd használni, a legteljesebben figyelni kellett arra, hogy a kastély kiemelt műemlék: az ország legszebb reneszánsz kastélya. A műemlékesek kezdetben bizalmatlanok voltak, aztán tapasztalhatták, hogy Bartha Sándor ugyanazt szeretné, amire maguk is törekednének. Az új gazda nem ismert megalkuvást: a sok jó mester mellett dolgozott számára nem alapos mester is, volt olyan szoba, amelyiket hétszer festetett át, mire meg volt elégedve. A legnagyobb gondot a korábban otrombán lemázolt eredeti ajtók felújítása okozta, Bartha Sándor másfél évig kereste erre a megfelelően igényes megoldást, végül megtalálta.

A hédervári kastély lenyűgözően otthonos, emberarcú és meghitt. Ami az egykori bútorokból megmaradt, azokat felújítva megőrizték és kiegészítették antik bútorokkal. A szobákba, termekbe, lakosztályokba itthon, Hollandiában, Németországban, Svájcban vásárolt korabeli festmények kerültek, a csodás parkettákat eredeti iráni perzsaszőnyegek borítják. A kastély végső berendezésénél, a fürdők kialakításánál kellett csupán kompromisszumot kötni. Háromszáz évvel ezelőtt a mai értelemben nem létezett még fürdő. Olyan megoldást kellett találni, olyan berendezéseket, amelyek akár századokkal ezelőtt is ott lehettek volna. Szolid elegancia a ma luxusával, ez a lakosztályok és szobák berendezéseinek legfőbb jellemzője. Ami a luxust illeti, jellemző lehet Hédervárra Bartha Sándor megjegyzése, járt olyan négyszáz eurós szobájú szállodában, amelyben a tévé még kétszáz eurót sem ért. A hédervári kastély szobáiban például a legkiválóbb Loewe televíziók állnak. A konferenciateremben egy kitűnő hangversenyzongora áll, s egyébként is olyan ott a hangosítás, hogy a halk háttérzene hallatán olykor a vendégek azt tudakolják, hol játszik a zenekar.

A Hédervár Kastélyszállodában 2004 tavasza óta 18 szobában és lakosztályban fogadják a vendégeket. A szobák közül a legnépszerűbb a „Grófi lakosztály”, ez egyben a legkeresettebb is, hasonlóképpen a „Lipót lakosztályhoz”. „Károly gróf szobájának” az az érdekessége, hogy egyik ablakából belátni a kápolnára. A kastély egy másik szobája a „Moson” nevet viseli, a „Boldogasszony szoba” a Boldogasszony-templomra néz. Győr, Moson és Pozsony nevet kapta a kastély három tornya. Van az épületben külön szoba a hölgyeknek, „a grófkisasszonyé”, az uraknak pedig van kártyaszobájuk, fegyverszobájuk és szivarszobájuk. A vadászterem berendezéseit a csodával határos módon sikerült eredetiként megőrizni, nagyon „szellemes” technikai megoldású a szellemajtaja. (Hogy miért, azt a vendégek a kastélyban megtudhatják...) A „Győr” toronyban most a kastély konditerme működik, infraszaunával, a hajdani levéltárban pedig ma a masszázs van. A kastély legősibb része, benne a pocakos oszloppal, a lenyűgözően szép egykori könyvtár. Az értékes évszázados könyveket 1945-ben elvitték, nagy valószínűséggel Moszkva irányába. A könyvtárban van a kiváló étterem, amelyik „A grófnál” nevet viseli.

A kastélyt kilenchektáros őspark öleli körül. Mielőtt Bartha Sándor átvette volna a nagy házat, az ugyancsak védett parkban is legfeljebb füvet nyírtak. Az új gazda elsőként kertészt vett fel, ma hárman dolgoznak fáradhatatlanul a park szépítésén. Régi pompájában látják a vendégek, és láthatják a községbeliek, hiszen számukra is nyitott. A hédervári kastélyban és körülötte is makulátlan a rend és a tisztaság. Az új gazda rendkívül igényes, ám nincs róla szó, hogy nem lehetne neki megfelelni. A tizenhat éve alapított BaSysnél 35 főből heten tíz évnél régebben alkalmazottjai a cégnek, két munkatárs pedig mondhatni, kezdettől vele tart. Bartha Sándor „végiglakta” már mind a tizennyolc lakosztályt és szobát, aztán írásban közölte munkatársaival, hol és mit kell még javítani, tökéletesíteni.

Hédervár első vendége 2004 kora tavaszán egy házassági évfordulós házaspár volt, a „Grófi lakosztályt” vették ki. Azóta számos híres ember, művész, politikus volt a vendége, és akadt olyan vendég is – egy amerikai zongoraművésznő –, aki egyetlen napra akart megszállni, aztán két hétig vendégeskedett ott. Hédervár, így mondják, lelki wellnesst kínál. A kastélyban nem elsősorban fizikailag újulhat meg a vendég, hanem a szelleme pihenhet és töltődhet fel szépséggel és nyugalommal.

A kastély állandó személyzete tizennyolc tagú. A szálloda sokféle szezonajánlatot hirdet, több csomagot kedvező feltételekkel, a gyönyörű patinás étteremben rendre tartanak ínyenc heteket. Tavaly nagyszabású rendezvény színhelye volt a kastély, a Múzsák Kastélya koncertsorozat sok-sok vendéget vonzott. A legkevésbé sem mellékesen voltak már vendégei Hédervárnak Bartha Sándor szülei is. (Rég hazatelepültek, Bartha Sándor szerint édesapja tíz évet fiatalodott egy csapásra.) Természetesen el voltak ragadtatva.

Miután az újságíró végigjárta a kastélyt a házigazdával, azt kérdezte, hogy lett ez a hobbija Bartha Sándornak. Nem a hobbija, válaszolta a mérnök-közgazdász, ez több annál, a hédervári kastély már szerelem.

Ferenczi József
Presztizs
2006. november

fel

A Szigetköz gyöngyszeme: Hédervár

„A Szigetköz a Duna gyermeke. Európa legszebb vízi birodalmát építette fel itt a Kisalföldön a Duna. … A Szigetköz olyan, mint egy nagy színes képeskönyv, a természetben látó szemmel járó embernek kinyílik, és megmutatja szépségeit.” - olvashattuk Dr. Timaffy László néprajzkutató tollából, aki a Szigetköz, a Rábaköz és a Hanság néphagyományának vallási, szellemi, tárgyi kincseit kutatta.

A Szigetköz Magyarország északnyugati részén, az Öreg- Duna és a Mosoni-Duna-ág között, mintegy 375 km2-es területen helyezkedik el.

A Szigetköz közepén fekvő Hédervár megközelíthető közúton: Győrig az M1-es autópályán kell haladni, onnan pedig a 142-es (Lébényi) kijáratnál kell lehajtani, és a település Mecséren keresztül a Győrzámolyi úton érhető el.
Hédervár nevét Héder lovagról kapta, aki 1140 körül kapta királyi adományként a területet. Leszármazottai, a Héderváry grófok évszázadokon keresztül országos tisztségek betöltésével és tetteikkel írták be nevüket a nemzet történelemkönyvébe.

A település 1443-1529, majd 1658-1886 között mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. A település többször is szinte teljesen elnéptelenedett, de a természet kínálta lehetőségek mindig hoztak megújulást.

A Darnózselire vezető út a falu középpontjában, 9 hektáros ősparkban álló, a helyreállítás színvonaláért építészeti nívódíjjal jutalmazott reneszánsz várkastély Magyarország egyik legimpozánsabb kastélyszállodája, amelynek egyik lakosztályát és finom konyháját egy hétvégén jómagam is élvezhettem.

A mai kastélykert végében emelkedő Zsidó-dombon épült Hédervár első erődítménye. 1521- ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, majd később a birtok visszaszállt Héderváry Jánosra. A 16. században épült a ma látható kastély helyén a késő reneszánsz várkastély. Héderváry János nevét őrzi a déli homlokzaton 1578-as évszámot mutató címeres kőlap.

A kastély napjainkban látható barokk összképe a 17. század derekán induló, több évtizedig tartó építkezés eredménye, melynek során - a Héderváryak férfiágának kihalása után - Viczay Mihály és fia gyökeresen átalakították a várkastélyt, mert a többszázéves épület már nem felelt meg a kor igényeinek. Az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték az árkot és bővítették a várkastélyt: háromszintes szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Ekkor épült az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna.

1874-ben az új birtokos, Khuen-Héderváry Károly először kisebb átalakításokat végzett a kastélyon, majd 1906-1907-ben, Möller István tervei alapján nagyobb átépítés következett. Ekkor készült a kastély reprezentatív Vadászterme és a szalonok sora. A kastély asztalosmunkái: ajtók, ablakok, lambériák, parketták, mind Möller korának mestereit dicsérik.

A kastélyt körülvevő angolparkot az angol Petri Bernard személyes irányításával létesítették, aki olyan egzotikus fákat is telepített ide, mint a kínai páfrányfenyő és amerikai tulipánfa. A parknak talán legkedvesebb és legidillikusabb része az a kicsi sziget, amelynek közepén egy Kentaur-szobor áll, amelyet a héderváriak egyszerűen ördög-szobornak neveznek. Khuen-Héderváry Károly készíttette a szobrot az 1800-as évek második felében, s egy vetélytársát letipró, nőrabló kentaurt ábrázol. Alkotója ismeretlen.

Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, és 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát.
A kastély 1983-tól alkotóházként működött, majd 2002-től megkezdődött a felújítása, amely során a gyönyörű szobákat, lakosztályokat, fürdőszobákat és szalonokat korhű hangulatban – a legmagasabb komfort biztosítása mellett - állították helyre. 2004 tavaszán megnyitotta kapuit a négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda.

A régi időket idéző lakosztályokat történelmi nevekkel illették. Megőrizték a szobák korabeli hangulatát, részben régi, részben korhű bútorokkal, kiegészítőkkel. Állnak a folyosóról fűthető ódon kályhák, és a régi ablakokon keresztül tekinthetünk a kastélyt körülvevő parkra.

A hotel 14, antik bútorokkal berendezett szobával, négy lakosztállyal, 18. századi vadásztermével, Sala Terrena nevezetű barokk falfreskós szalonjával, az ugyancsak barokk stílusú Héderváry-kápolnával, a több száz éves boltíves borospincével és nem utolsósorban remek konyhával rendelkező, elegáns, „a Grófnál” címzett éttermének ínyencségeivel várja vendégeit. Ez a szép, csendes hely konferenciák, partnertalálkozók, esküvői rendezvények ideális helyszíne is. 70-100 fő befogadására alkalmas az empire kályhás és csilláros Vadászterem, 50-80 fős a reneszánsz könyvtár, korszerű technikai háttérrel rendelkezik a konferenciaterem (50–80 fő részére) vagy kisebb megbeszélésekhez a (17. századi) 15-30 fős Sala Terrena, egy ebéd utáni kávéhoz a szivarszoba, vagy az egykori fegyverszoba.

Mielőtt elhagyjuk Hédervárt, mindenképpen vessünk egy pillantást a település, és talán Magyarország egyik legfurcsább szobrára: A Polgármesteri Hivatal előtti parkban egy méretes kő tetejéről egy óriási bogár tekint ránk: egy krumplibogár!
Ha elolvassuk a szobor melletti táblát, akkor már nem olyan meglepő a témaválasztás. 1947- ben, ugyanis a hédervári emberek figyeltek fel először egy addig még nem látott bogárra, mely a burgonya leveleit károsította.
A község elöljárósága értesítette a szakembereket, és a Földművelésügyi Minisztérium védekező csoportja dr. Kadocsa Gyula professzor vezetésével megkezdte a munkát. Az esemény hatására újjászervezték a növény-egészségügyi szervezeteket.

1987-ben a fenti események 40 éves évfordulóján Burgonya Növényvédelmi tanácskozásra került sor a községben, és rá tíz évre felavatták a furcsa szobrot, Marászi Manuella, Zsédely Tibor és Csáki László alkotását.

Szücsik Péter
Útikalauz

fel

 

 

 

 

vissza az előző oldalra